Interjú Anne L. Green írónővel

7:32:00

Sziasztok. Anne L Greent, elkaptam ma egy interjú erejéig. Kezdjük is el!




Forrás: Facebook/Anne L. Green


1. Az írói állásból meg lehet élni?


Szeretek írni, de nem ez a legfőbb bevételi forrásom. Ez SZÁMOMRA egy kellemesen kifizetődő hobby. Sajnos Magyarországon kicsi a piac, és kezdő íróként nehéz eljutni az emberekhez. Talán idővel könnyebb lesz.

  • 2. Volt már, hogy nyilvános helyen jutott eszedbe, egy eszeveszett jó sztori? 



Persze. Az ember fantáziája az impulzusoktól indul be igazán. Volt, hogy egy beszélgetésből, egy képből, egy illatból, egy érzésből született egy fejezet.



3. Ha visszamehetnél az időben, mindent ugyanígy csinálnál vagy megváltoztatnál egy-két dolgot?


Az ember szeretné az életéből kitörölni a rosszat, de nem érdemes. Minden, ami történik velünk egy nagy terv része. Hiszem, hogy minden ami velem történik, vagy történt vezetett el oda, ahol most vagyok. Ki törölni? Megváltoztatni? Nem. Ha megtenném, akkor most nem velem beszélgetnél.
smile hangulatjel





4. Milyen érzés, hogy az alkotásaid, rengeteg ember, könyvespolcán megtalálhatóak?

Félelmetes, de ugyanakkor leírhatatlan. Minden könyvbemutató előtt pont ezért vagyok ideges és feszült. Az első kritikákat mindig összeugrott gyomorral olvasom. Mégis mindig csodás élmény, amikor először emelem meg a már külsőleg-belsőleg könyvvé érett kéziratomat. A lelkem egy újabb darabját.


5. Van olyan szereplő a történeteidben, akit családtagodról/barátodról mintáztál?

Nem. Ez abszolút elszakadás a valóságtól, de nem állíthatom, hogy valaki nem ismer rá magára a történetekben. Egy-egy szó, egy-egy pillanat, de a karakterekre nem jellemző. Az első könyvemnél kaptam meg az ismerőseimtől, hogy Amy karakterére én vagyok. Ezt eleinte hárítottam, ma már látok a jellemében sok hasonlóságot, de igyekszem elvonatkoztatni a környezetemtől. Ez egy másik világ, egy másik élet.

Forrás: Facebook/Anne L. Green


6. A kislányod mit gondol arról, hogy az anyukája író?

Ez nehéz kérdés. Nem hiszem, hogy ő ezt még felfogná, bár legutóbb a védőnői státusz vizsgálaton, mikor megkérdezték az anyja nevét azt felelte: Anne L. Green. :) Én is meglepődtem. Az első könyvemnél érezte, hogy valami nagy dolog történhet, mert napokig A remény hajnalával járt-kelt. Nem napi téma ez otthon, de a könyvbemutatókra mindig elkísér.


7. Mit éreztél amikor az Álomgyár kiadó, igent mondott a kéziratod kiadatására?

Lefagytam, leblokkoltam, kővé dermedtem... Nem hittem el. Úgy küldtem be, hogy sem a családom, sem a barátaim nem tudták mivel töltöm a szabad időm ezen részét. Egy írói-olvasó csoport tagjaként vadidegenek biztattak. Szerencsésnek mondhatom magam, amiért rátaláltam az Álomgyár kiadóra. Kitartó türelemmel kezeljük egymást. Egy biztos, hálás vagyok nekik, hogy segítettek elindulni ezen a számomra ismeretlen úton. Nem engedték el a kezem, a szakértelmüknek hála már a harmadik könyvem jelenik meg.


Forrás: Facebook/Anne L. Green


8. Mikor döntöttél úgy, hogy író akarsz lenni?

Sosem döntöttem úgy, hogy író akarok lenni. Ez így alakult. Mondhatnám, hogy véletlen, de nem hiszek a véletlenekben sem. Van az úgy, hogy sodródunk és elkap az a hullám, ami pont a miénk. És ez most az enyém volt. Vettem egy mély levegőt és végre volt hittem. 
A barátnőm mondta, mikor elbizonytalanodtam: "Hogy biztatod majd a gyereket, küzdjön az álmaidért, amikor te magad nem teszed?" Igaza volt.



- Köszönöm, ezt a nagyszerű beszélgetést!

- Én köszönöm neked!


Elszeretném mondani, hogy Anne egy nagyon, nagyon kedves és közvetlen ember, remélem, hogy lesz még alkalmunk egy jó kis beszélgetésre.

Az írónő facebook oldala



Forrás: Facebook/ Anne L. Green


Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a bejegyzést, hamarosan hozom a következőt, addig is Sziasztok! 

You Might Also Like

2 megjegyzés

Follow by Email

Iratkozz fel Bloglovin'ra is!

Follow

Előfizetés