Rick Yancey - Az utolsó csillag

8:12:00

Ez a trilógia nagyon sokat jelent nekem. Mindhárom könyvben volt valamit meglepő, ijesztő, falra mászós, de Az utolsó csillaghoz képest ezek semmit sem érnek. Ma Az ötödik hullám könyv- sorozat utolsó kötetének kritikáját olvashatjátok.




 Az ​ötödik hullám végigtarolta a világot, és elpusztított szinte mindenkit, aki az első négy hullám után még életben maradt. A túlélők maroknyi csapatára már csak a világvége vár. Mindegy, hogy emberek vagy az Azok soraiból származó, hibás programozású lények, továbbfejlesztett szuperhősök. Öt napjuk van, aztán az égen lebegő zöld anyahajóból záporozni kezdenek a bombák, amelyek egyszer s mindenkorra eltakarítják a Föld felszínéről az emberi civilizáció minden nyomát – a fertőzést, aminek Azok az emberiséget tekintik. 

Cassie, Adu, Zombi, Evan, Dumbo és Sam együtt és egyenként is szembesül a dilemmával: vajon mi a fontosabb, menteni az életüket, vagy menteni azt, ami emberré teszi őket? Rejtőzködés vagy harc? Megküzdenek még egy-egy Némítóval, védelmezik a gondjaikra bízott gyerekeket, igyekeznek betartani régi ígéreteiket, és ráébrednek, hogy a szeretet a világvége fenyegetésétől sem sorvad el. Végül Cassie megpróbálkozik a lehetetlennel: egy utolsó küldetésben, akár az élete árán is megkísérli elpusztítani a mélyében bombákat rejtő anyahajót…




 A leírás olyan izgalmakat ígér, amelyeket nehéz  betartani, és sajnos a műnek sem sikerült mindig. Nagyon sok olyan rész volt, amiknél azt sem tudtam hova figyeljek, annyira pörögtek az események, de előfordult az is, hogy untam magam, mert semmi nem történt azon kívül, hogy nyomták az értelmetlen dumát. Van egy hatalmas hibája a könyvnek, illetve könyveknek ami az, hogy azzal akarja különlegessé tenni sztorit a szerző, hogy több szemszögből ír, ami valljuk be elég összezavaró tud lenni, ha nem jól használják, és bármennire is elismerem Rick Yancey tehetségét, ezt még gyakorolnia kell. Főleg azért, mert nem csak a gondolat menetekkel ugrál összevissza, hanem kronológiailag is, sosem tudtam, hogy akkor most hol tartok, mi történik, miért történik?  Ami pedig mind közül a legidegesítőbb, hogy a fejezetek végét csak úgy odaveti, mintha azt hinné, úgysem érdekli senkit, akkor minek bonyolítsa tovább, miközben de nagyon is jók voltak, és vártam, a folytatást.


 Ha olvastátok a kritikámat a második részről, akkor tudhatjátok, hogy abban megemlítettem mennyire megkedveltem Adut, és Cassie mennyire felhúzza a pumpát bennem, ez teljesen megfordult. Ebből látszik, hogy a karakterek nagy fejlődésben vettek részt, döntéseket kellett hozniuk mikor nem akartak, meg kellett védeniük egymást és ez nem mindig sikerült, megrázta őket az egész szituáció, de ez elősegítette a változást. 
 A történetről, a narrációról és a szereplőkről nem változott a véleményem, a két kritika óta ha kíváncsiak vagytok akkor ide kattintva elolvashatjátok a bejegyzést, amiben ezekről is szót ejtek.
 A végére lehetett számítani, mégis meglepett, elszomorított, és kiakasztott. Nem fogok hazudni és spoilerezni sem, ezért csak annyit mondok, hogy nincs meg a teljes ''Boldogan éltek amíg... '', de ez nincs befolyással a szerző minőségi munkájára, mert aki olvasta az tudja, hogy milyen jól lett megoldva a vége, még ha szívszaggató is volt. 
 Összességében, magát a trilógiát ajánlani tudom, mert soha sem elég az apokaliptikus történetekből és ez a történet jól kidolgozott, érdekes, értelmes és szerethető. Nem azt mondom, hogy hibátlan, mert nem az, de aki akar, az mindenben talál hibát, nem? Tinédzsereknek kötelező olvasmány, az idősebbik korosztály pedig eldönti tetszik-e neki az alap sztori. 
 El sem hiszitek milyen szomorú vagyok, hogy vége ennek az egésznek, borzasztóan hiányozni fognak Cassiék, be kell töltenem az űrt könyvvásárlással.


 Olvastad már a könyveket? Ha igen tetszett? Kommentbe várok egy hosszú kritikát tőletek is!

 Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blogomra, nehogy lemaradj a továbbiakról.









You Might Also Like

0 megjegyzés

Follow by Email

Iratkozz fel Bloglovin'ra is!

Follow

Előfizetés