Becca Fitzpatrick | Csitt-csitt és Crescendo | Kritika

7:54:00

 A Csitt-Csittet a híre megelőzi, leginkább a rossz híre, de magam akartam megtudni hogy tényleg annyira rossz-e mint ahogyan mondják.

Forrás: Sorok között

    Az első részt alig 2 nap alatt elolvastam, nagyon könnyed és gyors olvasmány volt. Tetszett, érdekes volt a sztori, titkok titkok hátán sorakoztak. 
   A sztori klisés, a jóképű srácnak megtetszik a visszahúzódó okos lány, aki nagyjából a könyv közepéig tagadja, hogy neki is tetszik a fiú, utána pedig elkezd ragaszkodni hozzá, igaz kicsit dobott rajta az arkangyalos szál, de nem annyira, hogy azt tudjam, mondani, hogy még egy ilyen könyv nincs. Folt volt az aki elvarázsolt bár kit ne varázsolna volna el egy titokzatos, félisten, igaz nem feltétlenül értek egyet a probléma megoldó módszereivel, de az már más téma. Igazából egy jó élmény volt, mert lekötött, fenntartotta a figyelmemet, kíváncsivá tett, de úgy semmi különleges, a legtöbb fantasy témájú könyv, is ezt a témát dolgozza fel és általában pont így. A vége nem nyitott, nem kezdi az utolsó pár oldalban felvezetni a második részt, ezért gondoltam rá, hogy nem is olvasom tovább a sorozatot, de aztán a kíváncsiság legyőzött.

 A második rész, viszont első nyomába sem ér, az első rész tele volt akcióval, titkokkal, így arra számítottam, hogy ez is hasonló lesz, de ehelyett a legunalmasabb románcot kaptam meg, igazi csalódás volt.  
 Az egész egy hatalmas veszekedés, egy problémás kapcsolat, rengeteg, rengeteg hisztivel, passzív-agresszióval, egyik fél sem hallgatná meg az istenért sem a másik véleményét, makacs tinédzserek, féltékenységi parádé.  


  Helyenként unalmas, vagy nagyon szájbarágós.  Idegesítő volt Nora butasága, makacssága és vakmerősége, mindenbe beleszólt, és folyamatosan bántotta a körülötte lévőket. A mellékszereplők sem jobbak, bosszantóak mindannyian. Az egyetlen ember akit tudatos maradt az Folt, mindenki más mint a mérgezett egér, hülyeségeket csináltak hülyeségek után, ő viszont ésszerű és stratégikus, nélküle valószínű mindenki meghalt volna.

 Az utolsó egy oldal a harmadik rész felvezetője volt. Akármennyire nem tetszett mégis tudni akartam, mi fog történni a szereplőkkel, szóval megvettem a következő részét.
 Belekezdtem a napokban, az 50. oldalig jutottam, nem tud megfogni az írónő stílusa, próbálok esélyt adni, de valahogy akárhányszor neki kezdek, valami nonszensz történik a könyvben, és elmegy a kedvem.

Összességében, az első részt tudom ajánlani, elég jó, és ha nem akarjátok folytatni a sorozatot nem muszáj, mert lezárja amit elkezdett.

 Nektek mi a véleményetek a Csitt-Csitt könyvekről?

You Might Also Like

0 megjegyzés

Follow by Email

Iratkozz fel Bloglovin'ra is!

Follow

Előfizetés